A horvátországi konferencia (21st International Symposium on Intelligent Systems and Informatics – SISY 2023) nagy élmény volt számunkra, maradandó emlékekkel gazdagított. Nagyszerű lehetőség volt bemutatni a kutatási témánkat, amellyel az idei ETDK-n is jól szerepeltünk, és szakdolgozatunk alapját jelentette, immár továbbfejlesztett változatban.

A nyári vakáció után jóleső volt régi arcokkal találkozni. Kolozsváron gyülekeztünk a Codespring irodája előtt, innen indultunk el még huszadmagunkkal, volt diáktársainkkal, mentoraikkal. Éjszaka keresztülszeltük a Kárpát-medencét, és reggelre megérkeztünk Medulinba, ahol megszálltunk a konferencia időtartamára. Tengerpart, kis házak, virágzó leanderbokrok – bár őszies volt már az idő, az Adria még mindig meleg volt és barátságos.

Érkezés után beutaztunk Pólába, az egyetemre. Egyszerre több szekcióban folytak előadások. Kis fejfájást okozott, hova akarunk inkább beülni, amíg ránk következik a bemutatás sora. Válogatott problémákkal ismerkedhettünk meg, valós alkalmazásoktól kezdve, elméleti módszerek felvázolásáig volt alkalmunk előadásokat hallgatni a vasúti közlekedés optimalizálásáról vagy épp a kémia és a mesterséges intelligencia kölcsönös felhasználásáról egy biológustól.

Megtartottuk mi is még aznap az előadásunkat. Megjegyzendő, először egy komoly amfiteátrum hallgatósága előtt, de az itthonról hozott tapasztalatok biztonságával. A hallgatóság érdeklődő arccal követte végig az előadásunkat, kérdéseket tett fel, amelyek újak voltak, illetve ráérzett olyan problémákra, amelyek bennünket is foglalkoztattak a waveletes kutatásunkkal kapcsolatban.

Az előadások után sétáltunk a városban, vacsorát is kaptunk az egyetemen a világ minden tájáról érkező sok-sok résztvevővel. Póla városa múltjához méltó arcát mutatta meg nekünk. Legjobban az ókori római aréna nyerte el tetszésünket a maga egyedi, épen maradt ovális, impozáns struktúrájával. Lélegzetelállító volt a sok századot átvészelt hatalmas kőépület. Éjjeli kivilágításban és nappal belülről is súlyos történelmi légkört árasztott maga körül. Ritkán van alkalmunk a mi tájékainkon így szembesülni az évezredek múlásával. De emlékezetes marad a hajdani monarchiabeli kikötő, ahogy a hajók felé tornyosul a város.

Medulinban jól éreztük magunk a napok végén, miután visszatértünk a szállásokra. A házikóink közötti sétányra kivittünk asztalokat, és este későig kártyáztunk, beszélgettünk, vagy épp születésnapot ünnepeltünk.

Visszaúton kihasználtuk, hogy ilyen messzire eljöttünk, és így Rovinj festői tengerparti városát is útba ejtettünk, amit nem bántunk meg: gyönyörű épületek a lélegzetelállító tengeri tájban.

Nagyszerű utunk volt, jó volt a konferencián részt venni: tapasztalatgyűjtés és önbizalmat erősítő visszajelzés. De kikapcsolódás is volt egyben, ismerősökkel, tanárainkkal tengerparton lógni azért nem mindennapi élmény. Köszönjük!

Kaszta Tamás és Lieb Hanna