Beszámoló a szovátai képzésről –Tehetségápoló Szakemberek Erdélyi Képzése II.

„Tanárnak nem születik az ember, hanem fejlődik – nagyon sok időn keresztül.” Kálmán Attila gondolatával indította 30 órás képzését Róka Sándor, amelyre a szovátai Teleki Oktatási Központban, 2013. október 24. és 28. között került sor, három másik képzés mellett (két 10 órás, illetve egy 30 órás). Mindenik képzés a tehetséggondozást helyezte előtérbe.

Résztvevőként lehetőségünk volt legfeljebb 40 órai képzésre jelentkezni, hiszen az azonos óraszámú képzések párhuzamosan zajlottak. Így amíg a matematikatanárokat, illetve minket, egyetemi hallgatókat Róka Sándor „edzett”, addig egy másik teremben a sok óvónő (óvóbácsi), illetve tanítónő kapott sok hasznos információt Józsa Évától a kicsikkel való foglalkozásról és a tehetség minél korábbi felfedezéséről, annak fejlesztéséről.

Nekünk egyetemi hallgatóknak nagy élmény volt látni Róka Sándor képzésén a változatos és érdekes feladatokat, ezek többféle megoldását, a különböző versenyfeladatok megoldási lehetőségeit, valamint trükkök, játékok matematikai hátterét. Többször volt olyan érzésünk, hogy a Tanár úrnak teljes példatárak vannak a fejében, vagy ő maga is egy élő példatár. A számos példa mellett kártyatrükkökkel, találós kérdésekkel, számrejtvényekkel és villámkérdésekkel is foglalkoztunk, valamint az asztalainkon egy-egy szünet után egyre több matematikai játék (Happy Cube, Rubik Gubanc, matematikai kirakós stb.) jelent meg, így ezek a nap folyamán kézről-kézre jártak, melyekben szintén nagy örömünket leltük.

A tanár úr tevékenységein többször elhangzott, hogy „Ne fosszuk meg egymást a gondolkodás és a megoldás örömétől!” Ennek megfelelően kaptunk olyan feladatokat, amelyekre nem mutatta meg a megoldást. Így volt olyan, aki közel fél napig vagy akár több ideig egy-egy feladat megoldását próbálta kitalálni, és ha sikerült, akkor ez buzdítást adott a többieknek. (Nekünk is van olyan feladatunk, amelyre még mostanáig sem találtunk megoldást és nem is akartuk megkérdezni azoktól, akik már megoldották.)

A képzés során a „gondolkodni tanítás” is előtérbe került, hiszen a „gondolkodni tudás” egy olyan eszközt jelenthet, amely nemcsak a különböző versenyeken, megmérettetésen, hanem mindennapjainkban is hasznosítható. Több példát is láttunk olyan feladatokra, amelyek során a kérdés átfogalmazásával a megoldás annyira leegyszerűsödött, hogy mindannyiunk arcára mosolyt csalt.

A tízórás képzések idejére kis csapatunk két részre oszlott. Vancsuráné Sárközi Angéla a drámapedagógia oktatában betöltött szerepét szemléltette. Műhelygyakorlata tulajdonképpen egy 10 órás játéksorozatból állott, ahol rengeteg ötletet kaptunk a csapatépítésre, az egymáshoz való közeledésre, a körülöttünk levők megismerésére és megértésére. Véleményünk szerint ezen játékok, dramatikus eszközök is fontosak egy tanár munkájában, hiszen az iskolákban nemcsak összetartó osztályközösségekkel, egymást jól ismerő és segítő gyerekcsapatokkal találkozik. A drámás képzésről tehát mindenképp magunkkal hoztuk azt a meggyőződést, hogy igenis érdemes foglalkozni a játékkal, azzal, hogy jobban megismerjük a gyerekeket, felfedezzük problémáikat és segítsünk nekik abban, hogy egy boldogabb gyerekkoruk legyen. Fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy felnőttként is csodálatos élmény volt a játékos előadás és a résztvevőknek egy olyan oldalát ismertük meg, amelyet ezek nélkül nem vettünk volna észre hosszú idő elteltével sem. Habár a képzésen nagyrészt óvónők és tanítónők vettek részt, a matematikát oktatók számára is voltak hasznos módszerek. Ezek elsősorban nem matematikai tevékenységeken, hanem osztályfőnöki órákon, kirándulásokon vagy különböző iskolán kívüli tevékenységeken, akár szülőértekezleten is alkalmazhatóak.

A másik 10 órás, Kreativitás és tehetséggondozás műhelygyakorlat Karner Orsolya vezetésével zajlott, amelyre csoportos munka, plakátkészítés, kreatív feladatokat tartalmazó teszt kitöltése, beszélgetés, egymásra figyelés volt jellemző. A kiscsoportos tevékenységek során lehetőségünk nyílt a tehetség, illetve a tehetséges diákok különböző jellemzőit megismerni, evvel kapcsolatos saját elképzelésünket kivitelezni, saját meglátásainkat megfogalmazni. Érdekes volt megtapasztalni, hogy egy-egy csoportos feladat során olyan dolgokat is képesek voltunk megvalósítani, amelyekről azelőtt azt gondoltuk, hogy nekünk ez nem megy vagy nagyon tartózkodtunk tőle.

Utolsó nap a PRIMAS-projekt és a SimpleX Egyesület műhelygyakorlatai zajlottak, ahol különböző számhalmazokban (természetes, egész, illetve racionális) végeztünk műveleteket, az iskolákban bevett módszerektől eltérően. Bár András Szilárd tanár úr módszertan óráin már lehetőségünk volt hasonló tevékenységeken részt venni, ez alkalommal is sikerült egy-két dologban „megvilágosodni”.

Továbbá, a színvonalas képzések mellett, kényelemben és finom ételekben is részünk volt, a Sóvidék szívében, ahol esténként a Medve-tó fele sétálva élveztük a friss levegőt. Ottlétünket még kellemesebbé tette a találkozás olyan emberekkel, akik szeretik azt, amivel foglalkoznak. Minket, nemsokára pályakezdő tanárokat, örömmel fogadtak és mosolyogva biztattak, hogy a nehézségek és problémák ellenére igenis nagyszerű dolog gyerekekkel foglalkozni, a tanári hivatásnak élni.

Köszönetet mondunk dr. András Szilárd tanár úrnak, hogy lehetőséget teremtett nekünk is részt venni e nem mindennapi képzéseken, és reméljük, lesz még alkalmunk hasonló rendezvényekre elmenni, találkozni azokkal a melegszívű emberekkel, akiket e pár nap alatt megismertünk.

Utolsó gondolatként, pedig íme egy rövid történet, amelyet Szovátáról hoztunk magunkkal, magunkban (és amelyhez, úgy gondoljuk, nem kell semmiféle magyarázat): „Egy tanárkollégánk mesélte. Továbbképzést tartott tanároknak tehetséggondozó feladatokból. Aktív a hallgatóság is, kérdeznek, jegyzetelnek, kivéve az egyik kolléganőt.
Szünetben megkérdezi tőle az előadó:
– Te ismered ezeket a feladatokat, azért nem írsz semmit?
– Á, dehogy! Csak tudod, nekem nincsenek tehetséges diákjaim.
Erre kollégánk száján kicsúszott a felelet:
– Tudod mit, neked így nem is lesz.”

Dávid Anita-Kinga, Kocsis Zsuzsánna, Madaras Beáta-Enikő, Simon Zsuzsanna, Székely Noémi




További fotók az Erdélyi Tehetségsegítő Tanács Facebook-oldalán.